Blog

Kávészünet interjú Benczik-Suhajda Erikával

HÍREK | 2020 March 27, Friday

Linkedin posztkep

Clarity Mai interjú alanyunk Benczik-Suhajda Erika, akinek jóvoltából kollégáink egy érdekes tudásmegosztón vehettek részt, az államháztartási gazdálkodás témakörében.

Clarity Miről is szólt pontosan ez a tudásmegosztó?

Erika A csaknem 4 órás szakmai fórum során megismerkedtünk az államháztartással, az államháztartás rendszerével, valamint az állam feladatait, legfontosabb folyamatait – a költségvetés tervezése, végrehajtása, és végül a beszámolás folyamata – is górcső alá vettük.

Clarity Miért volt fontos, hogy ilyen tudást kapjanak a kollégák?

Erika A cég ügyfélkörének kb. 50%-át államigazgatási intézmények teszik ki, ezért már régóta igényként jelentkezett egy belső tudásmegosztó a kollégák számára. Hiszen olyan fogalmakról, mint pl. költségvetési szerv, államháztartás, előirányzat stb. biztosan mindenki hallott, de ha meg kellene határozni, hogy mit is jelentenek ezek pontosan, akkor többen bajban lennénk. Fontos volt tehát tisztázni az alapfogalmakat, az államháztartási gazdálkodás speciális szabályait, a jogszabályi előírásokat, valamint az állam helyét a nemzetgazdaságban, mint annak egy speciális szereplője.

Clarity Milyen projekteken vettél/veszel részt, amihez az államháztartási gazdálkodás kapcsolódik?

Erika Tavaly az önkormányzati ASP 2.0 projekt keretében kialakításra került önkormányzati ASP adattárház fejlesztésének szakértői támogatásában vettem részt, amelynek során a gazdálkodási- és adó szakrendszerek tekintetében szakértői tervezési-ellenőrzési feladatokat láttam el. Az idén pedig szintén egy adattárház projekt tervezésében, fejlesztésében veszek részt, hasonló szerepkörben.

Clarity Mesélnél nekünk kicsit bővebben az önkormányzati ASP projektről?

Erika Az önkormányzati ASP adattárház kialakítása során a fő cél az volt, hogy az adattárház lehetőséget biztosítson a kormányzat (Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium stb.) számára az önkormányzatok feladataival és gazdálkodásával kapcsolatos adatok részletes és összefüggéseiben történő elemzésére, a likviditási helyzet folyamatos nyomon követésére, a feladatfinanszírozási problémák és az esetleges pénzügyi kockázatok időben történő felismerésére. Cél volt egy központi önkormányzati adattárház kialakítása, ezáltal az önkormányzatok nagy mennyiségű, adattárház releváns forrás adatainak központi tárolása, kezelése és felhasználása, az adatok és információk országos szintű elemzéséhez, riportok, statisztikák készítéséhez.

Clarity Milyen előnyökkel jár egy adattárház működtetése a költségvetési gazdálkodó szervezetek számára?

Erika Egy jól működő adattárház számos előnnyel járhat és nagyon jó lehetőséget ad a szervezeteknek arra, hogy a meglévő adathalmazt elemezve, segítse a döntési folyamatot. Lehetőséget biztosít a benne található adatvagyonból kötelező adatszolgáltatások készítésére, továbbá a szervezeti/kormányzati szintű elemzési igények kielégítésére is, mindezeket egy kontrollált, zárt környezetben, magas adatminőséggel rendelkező, elemzésre előkészített adatvagyonon.

Clarity Van-e esetleg valamilyen hátránya?

Erika Talán a magas fejlesztési és fenntartási költségek, valamint a lassú megtérülést említeném meg. Ezért is van nagy jelentősége a megfelelő igényfelmérésnek, jó tervezésnek. Lehetnek olyan üzleti folyamatok, amelyek, bonyolultabbá válnak azáltal, hogy a napi rutin részévé válik az adattárház. Itt főként az adatok beszerzését és frissítését érintő folyamatokra kell gondolni - hozzáférés, engedélyezés.

Fontos, hogy az adattárház adatminősége folyamatosan ellenőrzés alatt legyen annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási- és elemzési igények megbízható módon kiszolgálásra tudjanak kerülni – ehhez pedig ki kell alakítani a megfelelő adattárház oldali adatellenőrzési szabályokat és adatminőség riportokat, továbbá a kapcsolódó, szervezeti eljárásokat és folyamatokat.

Végezetül, hadd fejezzem be egy idézettel Philip B. Crosby-tól, aki szintén az adatminőség fontosságára hívta fel a figyelmet, amely a digitális technológia fejlődésével az informatikai rendszerekkel szembeni alapkövetelményként is értelmezhető:

"A minőség nem kerül pénzbe. Bár nem kapjuk ajándékba, mégsem kerül semmibe. Ami pénzbe, méghozzá sok pénzbe kerül, az a minőség hiánya, azaz minden olyan tevékenység költsége, amit azért kell utólag végrehajtani, mert ugyanazt a munkát korábban nem megfelelően végeztük el."

Clarity Köszönjük Erika az interjút!